Simonics Lilla - 2. osztályos tanuló

Szivárványon túl

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy család. Az asszony meg az ember nagyon szomorúak voltak, mert nem volt gyerekük.

Egyszer megjött a csoda: született egy gyerekük. Hej, milyen nagy vidámság lett ott egyszeriben. Ám a fiúcska – mert fiú volt – állandóan azt kérdezte: mi van a szivárványon túl?

Amikor már 16 éves volt, azt mondta az anyjának:
– Édesanyám, én nem várok tovább. Süss nekem három pogácsát.

Az anyukája könyörgött, a fiúcskát azonban ez nem nagyon zavarta, elindult a szivárvány felé.

A szülei nagyon féltették, ám ő felmászott a szivárványra. Onnan már csak csúszni tudott. Ott látta, hogy a pokolban találja magát. Gyorsan elbújt egy hordóba, de az ördögök észrevették.

– Hallod-e te fiú, mi teremtettünk téged – mondták neki az ördögök –, ezért kérjük a jutalmunkat! 

A fiú odadobta a három pogácsát, azzal az ördögök elszeleltek. A hordóban talált két érmét, azokat hazavitte, odaadta ajándékba az anyjának és az apjának.

De bezzeg a fiú nem kérdezte soha többé, mi van a szivárványon túl. Mert ha még kérdezte volna, az én mesém is tovább tartott volna.